Az idő gyorsan telik és a fagyos,havas hosszú Január után már itt is van Február az év legrövidebb hónapja.
Tudom még teljes pompájában virít a tél,de már meguntam a sok hideget,a vastag ruhákat,az olvadó havat...szóval mindent,de gondolom nem vagyok én az egyedüli.
A fehér hótakaróval befedett táj csodás látványa sem enyhíti a lelkemet simogató szomorúságot...
Egyre többet csalódok az engem körülvevő emberekben,s úgy érzem ennyi idő után lassan kezdem megtanulni a finom különbségtételt egy kézfogás és az önfeláldozás között,és jó volna megtanulni már,hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal...
Miért nem értik meg az emberek,hogy a Barátság az égvilágon semmit nem követel,azaz kivéve egyvalamit:ŐSZINTESÉGET !
Csak ezt az egyet,de ez sokaknak nem kevés!
Embertársainkkal való együttélésünkben gyakran elfeledkezünk arról,hogy minden élet véget ér egy napon és senki sem tudja,mikor jön el ez a nap.
Ezért kellene megmondanunk azoknak az embereknek, akiket szeretünk és akikért aggódunk,hogy fontosak a számunkra.
Addig kellene ezt megmondani,amíg még nem késő...
Egy újabb hónap kezdődik,s nekem szükséges hozzászokni,hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadjam a verességeket,egy felnőtt méltóságával,és nem pedig egy gyermek kétségbeesésével.
Vagy akár ha elveszítek valamit,megőrizzem afeletti örömömet,hogy pótolhatom a veszteségemet.
Néha csak én ajándékozok darabokat a szívemből,de semmit nem kapok cserébe,még egy darabkát sem a szívükből.
Most azokra az emberekre is emlékezek,akiket még így is szeretek,és talán egyszer visszatérnek,hogy az üres helyeket megtöltsék a szívük szeretetével...
Hiába bántó a múlt,s bármennyire bizonytalan is a jövő én már belejöttem,hogy minden tervemet a mára alapozzam,mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.
Egy idő után sok mindent kitapasztaltam,s végre kezdem megérteni,hogy egy csók nem pecsét és a bók nem esküszó...és,hogy még a napsugár is éget,ha túl sokáig ér.
Néha nagyon nehéz elképzelnem,mikor tettem rendkívüli jót vagy mikor viselkedtem közömbösen,de tudom ez a hónap is újabb változásokat hoz életemben...
Holnaptól magam ékesítem fel a lelkemet,nem még várok senkitől semmit...csak önmagam leszek s megtanulom,hogy valóban sokat kibírok,hogy valóban erős vagyok...de főleg értékes.
Tweet
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése