Szombat reggel van...a madarak vidám csicsergése,meg a város távoli zaja ébreszt fel álmombol...
Megébredek,s elgondolkodva üldögélek...nem tudom mit hoz a holnap...s nem tudom még mi lesz ma...
A gondolatok csak úgy rohangálnak,még álmos fejemben...
Arra gondolok,hogy még mindig nem jo...csak egyre roszabb az életem.
Néha van egy kis örömöm...de aztán újra rám talál a szomorúság...
Most sem tudom mi van velem...csak érzem hogy erőre van szükségem...
Erőre,s bátorságra...hogy tudjak élni egy új életet.
Gondolataim elkalandoztak...vissza a múltba.
Elindultam egy új,jobb élet felé,tele reményekkel,álmokkal...
Éreztem hogy kell ez a változás az életembe,igy hát szinte semmi nélkül elindultam...
A saját dőntésem volt...megtörtént minek tőrténnie kellett...mert eddig boldogtalan voltam...
...........(Folytatom)
Tweet
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése