12 nap után, amikor reggel felébredek, érzem, hogy hiányzol.
Ez a legnyomorultabb érzés, mikor hiányzik valaki!
Körbenézek, nem értem mi van... fázik az üresség körülöttem.
Minden kezd a helyére állni az életemben: a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás és a világhoz való viszonyom is lassan megváltozik.
Csak éppen hiányzik valami...
Kinyújtom a kezem, egy képet keresek tétova mozdulattal, egy képet, melyről mosolygó arcodat bámulom... 
Ebben a pillanatban kb. 6 751 643 600 ember él a világon...
Vannak olyanok, akik csak hazudtak, hogy túléljék a hétköznapokat, mások pedig már szembesültek a fájdalmas igazsággal...
Több mint 6 milliárd ember él a földön, több mint 6 milliárd lélek és nekem mégis csak egyetlen-egyre lenne szükségem.
A képet nézve, most is úgy érzem, hogy remeg az egész testem, mintha hozzám érnél és mindenem beleborzong, mint amikor régen megérintettél...
Ugyanúgy szeretnék melletted kelni, veled szeretkezni..., de mégsem lehetsz az enyém.
Gondolataimban ott van az a sok MIÉRT???...majd jön a végére egy PONT!
Emlékedet örökre a szívembe zárom, pedig az érzés valódi és még él, de tudom te már csak egy kép maradsz. 
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése