Álmos város

Sepri az utcákat az éjféli szél, Álmosan pislákol a magányos tér. Halovány árnyakat szülnek a lámpák, Földre lapulva szundítanak a járdák. Síri csendbe takarózik a ház fala Fekete köntösébe bújt az éjszaka Bóbiskol a szóbám is, poros ablakán Ezüst Hold fénye bájosan mosolyog rám. Tweet