Az elmúlt időszakban már többen is megkérdezték tőlem: miért nem írok mostanában, egyáltalán miről is szólnak, mit is jelentenek az írásaim?
Nos, úgy érzem, erre a kérdésre nem igazán tudok egy pontos választ adni.
Sok minden történt velem az utóbbi időben...de ezt most nem részletezném!
Persze kicsit el is lustultam, de sokszor úgy érzem hiába is írok, mert nem jók az írásaim, és senkit nem érdekelnek az átvitt értelmű, csupa érzelemmel teli írások.
Én arra születtem, hogy mindig új utakat keressek, egyre több mindent fedezzek fel, ezért új módszereket
vezettem be, és így eredeti elképzeléseket dolgozhatok ki és valósítok meg.
Írásaimban burkoltan egyenlőséget vonok a kétség és a Jövő, a fájdalom és a Múlt között.
Ebben sokat segít, hogy teljes mértékben kihasználhatom a kreativitást és a kifogyhatatlan ötlet forrást, ami nem más, mint maga az Élet.
Régebben eljutottam addig, hogy szellememben szétfújtam minden emberi reménységet, s a depresszió egyre mélyebbre gyökerezett lelkemben.
Minden kis örömre a vadállat nesztelen ugrásával vetettem rá magam...de soha nem lehettem boldog.
Aztán egy nap hirtelen minden megváltozott !
Rájöttem, hogy nekem nem szabad a hagyományos és jól bevált módszereket követnem !
Az én feladatom az, hogy mindig újat, valami eredetit, de főleg egyedit alkossak.
Olyat, amelyet eddig még senkinek nem jutott eszébe vagy még senki sem mert megírni.
Csak egészséges mértékben szabad határozottnak és nagyképűnek lennem annyira, hogy kijelentsem, néha úgy érzem, olyan vagyok, akár Arthur Rimbaud (1854-1891), a híres francia szimbolista költő, de nem teszem, hogy ne bántsak meg senkit.
Volt már olyan érzésed, hogy semmit nem értesz és a körülötted élő emberek nem értenek meg téged?
Én átéltem már ezeket az érzéseket, de kérdéseimre nem találtam választ soha.
A jelenben már csak próbálom úgy élni az életemet, hogy kihasználok minden felkínálkozó lehetőséget, és nem érdekel mi lesz holnap, csak a mai napon jól érezzem magam.
Gondolom, ez nem igazán az amit a társadalom elvár tőlem...de kurvára elegem lett abból, hogy megfeleljek a "világ" előírt szabályainak, és mindig arra törekedjek, hogy a demokratikus társadalom által létrehozott skatulyákban "éljek".
Régóta nem érzem magam szabadnak, és már nagyon elegem van, hogy Valaki mindig megmondja nekem mit, mikor, hogyan, hol, ...csináljak !
Nem törődök azzal mit mondanak mások, s nem érdekel, ha kinevetnek vagy ujjal mutogatnak rám.
Többé már nem nézek hátra, csak megyek, amerre hívnak az álmok és a sorsomat is úgy alakítom, hogy vágyaimnak, céljaimnak megvalósításához a megfelelő pozitív energiákat hozzam az életembe.
Összefoglalva, a lelkivilágom teljes átalakulási folyamatának képsoraiba, egy metamorfózis pillanataiba nyer betekintést a kedves blogolvasó.
Hát nagyon remélem, hogy sikerült elég érthetően megválaszolnom a kérdéseiteket és ne feledjétek továbbra is várom a bloggal kapcsolatos ötleteket, kérdéseket, vagy kritikát...a szabyx83@yahoo.com e-mail címen !
Tweet
