Vallomas !

Reggel mikor almosan ebredez a nap Varom,hogy ujra hallhassam hangodat A napok telnek,s eltet az a gondolat Hogy hamarosan karomba tarthatlak.

Egy szal piros rozsaval kezembe allok A nyari hosegben ,es te read varok. Vagyom arra,hogy ujra lassalak S vegre olelo karjaimba zarjalak. Forro ajkad az ajkamhoz tapadjon S korulottunk semmi se maradjon Csak szivunk dobogasanak zaja S oszinte vallomasom halk szava. Kozosen szarnyaljunk egy alomvilagba Hol az emberek nem itelkeznek hiaba, Ott szabadon orokre veled lehetek, S batran kimondhatom:SZERETLEK!